Visszaélés-bejelentési rendszer

A Használtautó.hu Kft. (nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg.
01-09-926009 cégjegyzékszámon; székhelye: 1024 Budapest, Fény utca 16., adószáma:
14918618-2-41, a továbbiakban: Társaság),
elkötelezett aziránt, hogy működése maradéktalanul összhangban álljon a jogszabályi előírásokkal, és
ezen felül is átlátható, tisztességes és etikus legyen, mindezt pedig a belső vállalati kultúrájában is
érvényre juttassa a munkavállalói és üzleti partnerei munkájának elismerése, támogatása és a velük
való hosszútávú kapcsolat megőrzése érdekében. A Társaság számára ennek egyik biztosítékaként
kiemelten fontos az, hogy a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések
bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény)
rendelkezéseinek megfelelően lehetőséget teremtsen a működésével, tevékenységével összefüggő
jogellenes cselekmény vagy mulasztás, illetve ennek gyanúja, vagy egyéb visszaélés észlelése esetén a
bejelentéstételre. Ezeket a bejelentéseket a Társaság a jogszabályi előírások és a belső eljárásrendje
alapján kivizsgálja, az azonosított jogsértések orvoslása érdekben megteszi a szükséges
intézkedéseket.

I. A bejelentés megtétele
1.1. Ki tehet bejelentést?

Bejelentést a Törvény szerint bejelentésre jogosult személyek, így különösen a Társaság jelenlegi,
jövőbeni (felvételi eljárásuk folyamatban van) és volt munkavállalói, gyakornokai, tulajdonosai,
ügyvezetői és felügyelőbizottságának tagjai, valamint a Társaság részére szolgáltató vállalkozók,
alvállalkozók, beszállítók, illetve megbízottak tehetnek.
A Társaság a bejelentés kivizsgálása során biztosítja a bejelentés és a bejelentő személyének bizalmas
kezelését a bejelentések kivizsgálására kijelölt illetékes személyek útján.

1.2. Mi jelenthető be?
Bejelentés tételére a Törvény szerinti, alábbi tárgykörökben elfogadott jogszabályok megsértése,
illetve annak gyanúja esetén van lehetőség. Ezek a tárgykörök az alábbiak:
1. Közbeszerzés
2. Pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás
megelőzése
3. Termékbiztonság és termékmegfelelőség
4. Közlekedésbiztonság
5. Környezetvédelem
6. Sugárvédelem és nukleáris biztonság
7. Élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét
8. Közegészségügy
9. Fogyasztóvédelem
10. A magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati és információs rendszerek
biztonsága
11. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez kapcsoló rendelkezések
A bejelentésnek nincs formai követelménye, de a kivizsgálás elősegítése érdekében az alábbi
információkat, körülményeket javasolt a bejelentésben megjelölni (amennyiben a bejelentő arról
információval rendelkezik):
- a bejelenteni kívánt cselekmény, mulasztás, egyéb visszaélés (a továbbiakban együttesen:
visszaélés) megjelölése, leírása;
- miért tartja jogellenesnek a megjelölt visszaélést,
- a feltételezett jogszabálysértés megjelölése;
- saját maga észlelte-e a visszaélést, ha igen, milyen körülmények között, ha nem, akkor arról miként
szerzett tudomást;
- a visszaélésben érintett személyek megnevezése és annak körülírása, hogy milyen minőségben és
miként érintett a visszaélésben (pl. ő követett el visszaélést, más utasítására végrehajtott visszaélést,
közreműködött abban, stb.);
- a visszaélés megtörténtét igazoló dokumentumok léte, melyek ezek a dokumentumok (a
dokumentumokat javasolt csatolni már a bejelentéshez), a bejelentő rendelkezésére állnak-e, illetve
beszerezhetők-e;
- van-e olyan a bejelentő által tudott közreműködő személy, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi
információval rendelkezhet, ha igen, ezen személy megnevezése;
- a visszaélés megtörténtét igazoló, a bejelentő rendelkezésére álló bármilyen egyéb bizonyíték.

1.3. Hogyan tehető bejelentés?
Bejelentés jelen online felületen keresztül írásban, vagy szóban nyújtható be.
Szóbeli bejelentés esetén a bejelentésről hangfelvétel készül, a bejelentőnek pedig lehetősége van
előzetesen beállítani azt, ha hangja eltorzítását kéri, amely esetben bejelentése ily módon kerül
rögzítésre.
A bejelentő ugyancsak jelen online felületen jelezheti írásban, vagy szóban, ha bejelentését
személyesen kívánja megtenni, amely esetben a bejelentés kezelésére illetékes személy 2 (kettő)
munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a bejelentővel a személyes bejelentéstétel időpontjának és
helyszínének egyeztetése érdekében.
A Társaság telefonos bejelentéstételre nem biztosít lehetőséget.
A Társaság a név nélküli, vagy a megadott név alapján beazonosíthatatlan személy által tett
bejelentéseket (együttesen: anonim bejelentés) nem köteles kivizsgálni, így ezek a bejelentések
mellőzésre kerülhetnek!
II. A bejelentés kivizsgálása
A bejelentés kivizsgálása során a kivizsgáló személy (a továbbiakban: illetékes személy) önállóan,
pártatlanul és függetlenül jár el, a Társaság nem utasíthatja.
A bejelentő a bejelentés megtételét követő 7 napon belül visszaigazolást kap a bejelentése Társaság
általi kézhezvételéről.
Személyesen megtett bejelentés esetén a bejelentő hozzájárulása esetén bejelentéséről hangfelvétel
készül, egyéb esetben jegyzőkönyv felvételére kerül sor, amelynek megfelelőségét a bejelentő
aláírásával hitelesíti.
A bejelentés kivizsgálásának ideje 30 (harminc) nap, amelyen belül a bejelentés kivizsgálásra kerül és
a bejelentő tájékoztatásra kerül az általa megadott elérhetőségen. A kivizsgálás ideje indokolt esetben
legfeljebb 2 (kettő) alkalommal, alkalmanként 30 nappal meghosszabbítható, erről a bejelentő minden
esetben előzetesen tájékoztatásra kerül.
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést azonosíthatatlan (anonim) bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú
bejelentés, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy,
illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna
arányban (ennek megállapítása mindig a vizsgáló személy egyéni mérlegelésének tárgya).
Önmagában az elérhetőségi adatok megadásának elmulasztása miatt a bejelentés nem került
mellőzésre, de ez akadályozhatja a bejelentés hatékony kivizsgálását! Elérhetőségi adatok
hiányában a bejelentő nem kerül tájékoztatásra a kivizsgálás folyamatáról és eredményéről.
Mellőzési indok észlelése esetén a bejelentő erről írásban tájékoztatásra kerül és a megadott, legfeljebb
3 (három) napos határidőn belül lehetősége van igazolni azt, hogy nem áll fenn mellőzési indok.
Amennyiben a bejelentő ezt igazolja, az illetékes személy lefolytatja a bejelentés vizsgálatát, ellenkező
esetben az igazolásra biztosított határidő leteltét követő 4 (négy) napon belül vagy dönt a bejelentés
kivizsgálásának mellőzéséről és erről, valamint a mellőzés okáról tájékoztatja a bejelentőt, vagy a
mellőzési indok fennállta ellenére dönt a bejelentés kivizsgálásáról.
A bejelentés kivizsgálása során az illetékes személy a bejelentésben hivatkozott tények, körülmények
helytállóságát, valóságát vizsgálja annak érdekében, hogy meg tudja ítélni, hogy a bejelentés
megalapozott-e, azaz szükséges-e bármilyen további intézkedést tenni a bejelentés szerinti
körülmények orvoslása, újabb visszaélés megelőzése érdekében. Az illetékes személy a bejelentés
kivizsgálása során a következő lépéseket jogosult megtenni:
a) megfelelően értékeli a bejelentést,
b) kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a
tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a
bejelentőt;
c) átfogó képet kap a bejelentett visszaélésről, beleértve annak lefolyásáról, időbeli alakulásáról és
ismétlődéséről, az érintett személyek kilétéről, konkrét magatartásáról és a visszaélésben való
részvételéről szóló részletes információkat;
d) értékeli a visszaéléssel kapcsolatban a bejelentő által átadott, illetve a bejelentőtől beszerzett
bizonyítékokat, információkat és dokumentumokat, és beszerzi a további bizonyítékokat;
e) amennyiben a bejelentés, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok, információk értékeléséhez
speciális szakértelem, belső vizsgálat lefolytatása szükséges, úgy a bejelentés kivizsgálásába – a
bejelentés tartalmának a felmerült szakkérdést meghaladó mértékben történő ismertetése nélkül
– a Társaságnál a szükséges (pl. pénzügyi, jogi, informatikai, adatvédelmi) szakértelemmel és
hatáskörrel rendelkező személy közreműködését kéri, a vizsgálatba bevonja;
f) a bejelentéssel, illetve az abban megjelölt visszaéléssel kapcsolatban meghallgatja a bejelentőt,
a közreműködőt, az érintett személyt, az elhangzottakról jegyzőkönyvet vesz fel, vagy
nyilatkozatuk írásbeli megtételére hívja fel őket;
g) bejelentésben érintett személyt tájékoztatja a bejelentésről, a személyes adatai védelmével
kapcsolatban őt megillető jogokról, az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról, amely során
figyelemmel köteles lenni arra is, hogy a tájékoztatásra olyan időpontban kerüljön sor, hogy az
ne hiúsítsa meg a bejelentés kivizsgálását, illetve a bejelentésben érintett személyt felhívja
álláspontja kifejtésének lehetőségére (akár jogi képviselő útján),
h) a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező közreműködő személyt
tájékoztatja a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogokról,
az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról, illetve a bejelentésben érintett személyt felhívja
álláspontja kifejtésének lehetőségére (akár jogi képviselő útján).
A bejelentés abban az esetben megalapozott, ha a bejelentés tárgya a belső visszaélés-bejelentési
rendszer keretében bejelenthető visszaélésre vonatkozik és az annak alapjául szolgáló tények,
körülmények helytállósága igazolást nyert. Ebben az esetben az illetékes személy intézkedik a
jogsértés orvoslására, illetve további jogsértés megelőzésére irányuló intézkedések megtétele iránt.
A bejelentés különösen az alábbi indokokból minősülhet megalapozatlannak:
- a bejelentő nem a Törvény, illetve jelen Szabályzat szerinti tárgykörben tett bejelentést ezáltal
bejelentése kivizsgálására a BVB rendszer keretei között nincs mód;
- a bejelentésben foglalt tények és az illetékes személy által ismert, illetve megismert
körülmények alapján nem állapítható meg jogsértés,
- a bejelentett visszaélés, illetve az annak alapjául szolgáló körülmények helytállósága nem nyert
igazolást,
- megállapításra került, hogy a bejelentés megtételére rosszhiszeműen került sor, illetve a
bejelentés valótlan információkon alapul.
Az illetékes személy a vizsgálat lezárultát követően döntéséről és annak okairól, illetve megalapozott
bejelentés esetén a megtett, előirányzott intézkedésekről tájékoztatja a bejelentőt.
Az illetékes személy a bejelentés kivizsgálásáról, döntéséről kizárólag írásban, a bejelentő, illetve a
bejelentésben érintett személyek részére jogosult tájékoztatást adni.
A bejelentés kivizsgálására a fent nem szabályozott kérdésekben a Törvény rendelkezései az
irányadók.

III. Bejelentők védelme
3.1. A Társaság illetékes ügyintézője révén biztosítja a bejelentő személyének és a bejelentés bizalmas
kezelését. A bejelentő emellett védelemben részesül az alábbiak szerint:

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt
kerülne sor és amelyet a bejelentő ezen jogosultságát megalapozó jogviszonyával (pl.
munkaviszonyával, vagy a Társasággal fennálló szerződéses kapcsolatával) összefüggésben
valósítanak meg (pl. jogviszony felmondása, fizetési kötelezettség előírása, jogi igény érvényesítésére
szolgáló eljárás megindítása) jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne, kivéve, ha
a Társaság igazolni tudja, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés
jogszerű megtétele miatt került sor.
A bejelentő bejelentésével nem sért titoktartással összefüggő korlátozást és az ilyen bejelentés
tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés
szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. Ilyen esetben tehát a bejelentés
tartalmazhat minden a bejelentés megtételéhez szükséges információt még akkor is, ha a bejelentés
megtétele sértheti a banktitkot vagy szerződésben, az adótörvényekben vagy a munkajogban
meghatározott titoktartási kötelezettségeket, a bejelentő ebben az esetben a titok megsértéséért nem
terheli felelősség. Ez a védelem azonban nem terjed ki a bejelentésből a Törvény szerint kizárt
titkokra. A bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy
az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy
az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
3.2. A bejelentőt a védelem az alábbi feltételek fennállta esetén illeti meg:
- a bejelentő bejelentése jogszerű;
- a bejelentő bejelentése során jóhiszeműen járt el;
- ha a bejelentett információkat nem a Társasággal fennálló jogviszonyával összefüggésben
szerezte;
- a bejelentés az 1.2. pont szerinti tárgykörök valamelyikét érinti;
- a bejelentő bejelentésével nem követte el az alábbiak szerinti szabályszegések egyikét sem:
a) bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
b) a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi
titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
c) a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást
hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási
kötelezettségének nem tesz eleget,
d) a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok
védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
e) bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi,
vagy
f) a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére
vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

5

A rosszhiszemű bejelentés kivizsgálását a Társaság azon túl, hogy mellőzheti, a Társaság élhet a jogos
igényérvényesítési lehetőségeivel a bejelentővel szemben és ha a valótlan adatközléssel
bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény is felmerül, úgy a Társaság jogosult
megtenni a szükséges lépéseket a büntetőjogi igényérvényesítés érdekében.
3.3. A bejelentés megtétele akkor minősül jogszerűnek, ha
- a) a bejelentő a bejelentését a Törvényben foglaltakkal összhangban és a fentiek szerint tette
meg,
b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a
munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben (illetve a jogviszony létesítésére
vonatkozó eljárás során, azzal összefüggésben) szerezte, és
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó,
bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt (jóhiszeműen tett bejelentést);
- a b) és c) feltételek teljesülése mellett a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozza azt
követően, hogy a Társaság által üzemeltetett belső visszaélés-bejelentési rendszer, vagy az
egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer igénybe vétele
ellenére az adott rendszer működtetője a Törvény szerint szükséges intézkedéseket határidőben
nem tette meg, vagy a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett
körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha
visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn –; vagy
- a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített
visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos
jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy a bejelentővel szemben
hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem
kerül sor; vagy
- a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél,
szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg, és b) és c) pontja szerinti feltételek
teljesülnek.
3.4. A védelem azt a személyt is megilleti, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget
nyújt a bejelentés megtétele során, illetve a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló
olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés
érhet.